This is the best summary I could come up with:

) A terv a nemrég javasolt, plusz 66 milliárd eurós bizottsági felülvizsgálattal érvel amellett, hogy a költségvetés már így is kifeszített, ráadásul Ukrajna majdani felvétele és a zöld átállás miatt jelentősen több pénzre lenne szükség

A tervezet nem sorol fel ötleteket, csak hogy ezeknek az adóelkerülés elleni fellépést kellene segíteniük, de a témáról amúgy is tárgyalnia kell a minisztereknek (az Európai Bizottság legutóbb idén júniusban dobott be ötleteket), mert a Covid-járvány után bevezetett helyreállítási alap mögötti hitelfelvételnél ebben állapodtak meg

Korábban a tagállami csúcstalálkozókat levezénylő Charles Michel, az Európai Tanács elnöke emlegette ezt a dátumot, de a javaslat ettől még nem egyszerre (mint a Magyarország mellett kilenc másik országból álló 2004-es hullámnál), hanem érdemalapon, „regattában” venné fel az új tagokat

Nem csoda, hogy az alapszerződésekhez utoljára nagyjából másfél évtizede mertek hozzányúlni, és ez nem sok jót ígér a mostani tervezetnek sem, bár egyes részeihez nem kellenek ilyen mély reformok, sőt, van, ami már valamennyire folyamatban is van

Érezhetően a terv készítői is tisztában voltak vele, miért nem lenne népszerű egy szerződésmódosítás: a fenti módszerek „politikailag jobban kivitelezhetőek, mint hogy dupla egyhangúságra legyen szükség, azaz egy megegyezésre a tulajdonképpeni változtatásokról az Európai Tanácsban, plusz arra, hogy minden tagállam ratifikálja az új szerződést az ezzel járó kockázatokkal és késésekkel”

Így ha továbbra is maradnak a költségvetés méretének mostani arányánál – amin a nettó befizetők a brexit ellenére 2021–2027-re sem változtattak –, a haszonélvező tagállamok az új büdzsében érezhetik meg igazán, mit jelent, ha nem pótolják ki a kiesett pénzt és lépnek túl végre az egyszázalékos plafonon

The original article contains 2,604 words, the summary contains 254 words. Saved 90%. I’m a bot and I’m open source!